Jelenleg a tudományos közösség általában egyetért abban, hogy a probiotikumok pozitívan befolyásolhatják az emberi egészséget azáltal, hogy szabályozzák a bél mikrobiótáját, és elősegítik a tápanyagok emésztését, felszívódását és anyagcseréjét a bélben. A bél mikrobiota döntő szerepet játszik az immunrendszer működésének, az anyagcsere egyensúlyának és a bélgát integritásának fenntartásában. A probiotikumok kiegészítése segíthet optimalizálni a bél ökoszisztémáját, fokozni a jótékony baktériumok aktivitását és bőségét, valamint pozitív, önerősítő ciklust hozhat létre.
A klinikai gyakorlatban a probiotikumok bizonyos gyakorlati előnyöket mutattak. Pozitív hatásokat mutattak ki például az immunrendszer működésének modulálásában, a gyermekkori hasmenés megelőzésében, a hasmenés időtartamának lerövidítésében, a székrekedés enyhítésében, a bélgyulladás csökkentésében, az allergiás reakciók javításában és a testtömeg-szabályozás támogatásában. Fontos azonban megjegyezni, hogy a probiotikumok egyes jelentett funkciói továbbra is sejtvizsgálatokon vagy állatkísérleteken alapulnak, és nem állnak rendelkezésre jó minőségű klinikai bizonyítékok, amelyek alátámasztják az emberekben való széles körű hatékonyságukat.
Ezenkívül a probiotikumok hatásai erősen törzs--specifikusak, és a bélkörnyezet és a fiziológia egyéni különbségei jelentősen befolyásolhatják az eredményeket. Ennek eredményeként a probiotikumok konkrét alkalmazásai és ajánlásai továbbra is további tudományos kutatást és klinikai validálást igényelnek.
Összességében a probiotikumok ígéretes eszközök a bélrendszer egészségének támogatására, de nem gyógyítanak{0}}mindent. A legjobb egészségügyi előnyök eléréséhez elengedhetetlen a tudományosan hitelesített törzsek kiválasztása, és az egyéni igények és feltételek alapján történő megfelelő felhasználása.